A héten Juli egyedül ment vásárolni és felbuzdulva a számunkra ismeretlen tengeri herkenytyűs tésztás kaja sikerén úgy döntött, hogy kulináris világképünket ismeretlen gyümölcsökkel fogjuk tovább szélesíteni. Ezen nemes cél érdekében hazahozott egy gyümölcsöt, ami kinézetre leginkább a körte és az alma között van valahol, viszont ha szétnyitod, akkor rém gusztustalanul néz ki belülről:

From Valencia

Ahogy az a képen is látszik a gyümölcs egy ilyen fehér trutyiból áll, ami tele van magokkal. A magok össztérfogata azt hiszem egy kicsit több, mint a trutyié, tehát egy kicsit meg kell szenvedni a fogyasztásával, de abszolút megéri, mert nagyon finom a cucc. Mindekinek csak ajánlani tudom.

A másik dolog, ami még megbújt Juli szatyrában egy Platano nevű gyümölcs volt, ami egy banánféle, csak egy kicsit nagyobb és a normális színe a zöld. Juli legnagyobb sajnálatára ezt a gyümölcsöt a banánnal ellentétben nem nyersen fogyasztják, de miután nagyon jó ízemlékeim vannak a dologgal kapcsolatban kolumbiából, elhatroztam, hogy csinálunk belőle valamit. Az eredmény végül is egy platano kérmleves lett, ami meglepően finomra sikerült. Még Julinak is ízlett, pedig ő nem annyira van oda a levesekért. Az alapja tulajdonképpen egy sima zöldségleves, amibe belefőztük a platano-t és a végén szétnyomkodtuk, amitől egészen besűrűsödött és tényleg krémleves lett belőle. Úgyhogy legközelebb is fogunk venni platano-t és kipróbáljuk a többi felhasználási módját is, amit találtunk neten. Van pár :)

Kicsit más. Már egész jól berendezkedtünk, de azért mégis volt valami, ami nélkül 4 hónapot nehéz kibírni. Ez pedig a gitár. Úgyhogy elindultunk, hogy veszünk valami olcsó elektromos gitárt erre a rövid időre. Azért nem érkeztem teljesen felkészületlneül, hoztam magammal egy kicsi effektet, aminek van fülhallgató kimenete és ha rákötöm a kicsi számítógépes hangfalakra, akkor egész elviselhető hangja van és a szomszédok sem esnek ki az ágyukból. Csak Julit idegesítem egy kicsit :). Szóval utánanéztünk, hol vannak hangszerboltok. Nincs belőlük túl sok. Az első hely ahova bementünk csak Amerikai márkákkal foglalkozott és ez, az árukon is meglátszott. Az eladó kitűnően beszélt angolul, ezért nem is bajlódtam a spanyollal, hanem lényegretőrően megmondtam, hogy egy nagyon olcsó gitárra lenne szükségem. Megkérdezte, hogy mennyit szánok rá. Mondtam, hogy nem többet, mint 100 euró. Erre kicsit elgondolkodott és azt mondta, hogyha egy esernyőt akarok venni, akkor talán elég lesz, de egy elektromos gitárt!? És még többször visszakérdezett, hogy tényleg, elektromos gitárt? .... Úgyhogy tovább is álltunk és nem messze bementünk egy következő boltba, ahol már megfelelő mennyiségben találtunk noname gitárokat 100 euron belül, úgyhogy be is ruháztam egybe. Ahhoz képest, hogy milyen olcsó volt, egész használható. Elég béna anyagokból van, de legalább pontos és ez a lényeg. A hangminőség úgy is mindegy, miután nem egy rendes erősítővel használom. Reményeim szerint, majd hazaindulás előtt nem sokkal olcsóbban meg is tudok tőle szabadulni.

From Valencia